Magyar szerkezettár

ne¹

hsz

1. <tiltás v. tagadás kif-ére; m-értékű szóként is.>

2. (felsz módú igével) <tiltás, tagadó kérdés v. kívánság kif-ére.> ne jöjj!; ne mindig én menjek! | biz <kif-ekben.> ▸ ugyan ne mondd ne beszélj! ▸ ne is mondd ▸ akár ne is akár ne is kérd, úgysem adja oda.

3. (felsz módú igével) <töprengés bizonytalan v. szerénykedő kif-ében, kérdő alakú m-ban.> ne üljünk le egy padra?

4. (felt módú igével) <annak kif-ére, hogy valaminek a bekövetkezése nem kívánatos.> bár ne jönne. | ▸ miért ne

5. (felt módú igével) <tagadó kérdés formájú erős állításban.> ki ne tudná?

6. (felsz v. felt módú igével) <tagadó értelmű főm után vmely körülmény tagadásának kif-ére.> nem mehetek el anélkül, hogy ne szólna v. szóljon. | <erős állítás kif-ére.> lehetetlen, hogy ne láttam volna.

7. (felsz módú igével) <célhat mellékm-ban, annak kif-ére, hogy a cél valaminek az elkerülése.> elbújt, hogy ne lássák.

[?fgr ]

ne²

msz

1. nép biz <tegezett személyhez:> itt van, tessék! ne, egyél! | ▸ ne neked!

2. <állathívogató v. -terelő szóként.> coca ne!; ne, te bimbó!

[←né(zd) v. hangut]

ne³

msz táj né

▸ ne te ne!

[↔ne² ]

____________________

hogy¹

hsz

I. kérdő hogyan? hogy vagy?; ▸ hogy volt! | ▸ hogy a csudába a fenébe ne ?! | <felkiáltásban:> mily nagyon ...! hogy sajnálom!; ▸ de még hogy!

II. von

1. < (idő)határozói mellékm kötőszavaként:> ahogy(an), amint, amikor. egy hétre rá, hogy megjött, ment is vissza.

2. <kérdő alakú ált névm-sal:> ahogy(an). megcsinálták, ki hogy tudta.

III. htl

1. <állítm nélküli válaszban, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, annak kif-ére, hogy a mód, ill. a körülmények esetenként változnak.> [jól megy a munka? ] mikor hogy!

2. ▸ hogy, hogy nem hogy, hogy nem, elveszett.

[ fgr ]

hogy²

ksz

1. <a főm vmely névszói részét helyettesítő v. értelmező mellékm kapcsolására.> az a kérdés, hogy ...; kár, csoda, megesik, hogy ...; érzi, tudja, hogy ...; azért ment, hogy ...; félt, hogy ...; az a hír járja, hogy ...; ez az oka annak, hogy ...; úgy látszik, hogy ... | <közlést, tartalom szerinti idézetet, kérdést tartalmazó mellékm kapcsolására.> azt mondta, hogy ... | <fokozó értelmű, rendsz. következményt is kifejező mellékm-ban.> annyira félt, hogy szólni sem mert. | nép biz <olyan mellékm-ban, amelyben a következmény kifejtését hsz v. isz helyettesíti.> annyira szereti, hogy még!; olyan mérges vagyok, hogy no!

2. <látszólag alá- és fölérendeltségi viszonyban levő, valójában mellérendelő, kül. magyarázó értelmű m-ok kapcsolására.> mi van veled, hogy ilyen sápadt vagy? | <célhatározói mellékm-ként szerkesztett m-ban:> és, de. a nap elbújt, hogy hamarosan újra kisüssön ( helyesen: és v. de ezután hamarosan újra kisütött).

3. <főm nélkül álló, gyak. érzelmileg színezett mellékm-ban.> még hogy én vagyok az oka!; hogy a fene egye meg! | <visszakérdezésben, gyak. érzelmi színezettel.> hogy honnan tudom? | <közhelyszerű kif-ekben, a mondanivaló bevezetésére v. közbevetésként.> hogy úgy mondjam.

4. <msz-val, hsz-val, ksz-val, a tartalmi alárendelés formálissá válásával.> persze hogy ...; ugye hogy ...; azaz hogy ...; ▸ éppen hogy csak ▸ nemcsak hogy , hanem de még nemcsak hogy szép, hanem jó is.

[←hogy¹ ]

..........

ahogy

von hsz

1. amilyen módon v. állapotban. nem maradhat úgy, ahogy van; ▸ lesz, ahogy lesz ahogy lesz, úgy lesz ▸ ahogy jön ▸ ahogy vesszük

2. amilyen (nagy) mértékben. kiabált, ahogy csak bírt. | biz <önállósult mellékm-ban, felkiáltó értékkel:> milyen nagyon, milyen jól v. rosszul stb.! ahogy az kiabált! | gúny <ugyanilyen haszn, a másik beszélő szavainak tagadására.> ahogy te tévedsz!

3. amilyen értékben, amilyen összegért. úgy adom, ahogy vettem.

4. mihelyt, amint. ahogy lefeküdt, elaludt. | amikor, amíg. ahogy megy, egyszer csak meglát egy embert.

5. <érzékelést jelentő igék utáni mellékm kötőszavaként:> hogy. láttuk, ahogy kidőlt a fa.

6. <mondást v. érzékelést jelentő igékkel, nem valódi alárendelésben.> ▸ ahogy hallom, ahogy állítják

____________________

fenébe

→ fene ⊕ -ba/-be

fene

I. fn

1. elav fekély, gennyes seb.

2. durva v. biz <elhomályosult jelentéssel kif-ekben:> ▸ eszi a fene valakiért <szitkozódásban:> fene a pofádat!; <bosszúság kif-ére:> a fene egye meg!; <beletörődés kif-ére:> hagyd a fenébe; ▸ egye fene egy fene! <tagadás, visszautasítás kif-ére:> a fészkes fenét!; <kérdés nyomósítására:> hol a fenében voltál?; <csodálkozás kif-ére:> ▸ no fene!